A brutálisan túlnépesedő és egyre hosszabb ideig élő emberiséget a hipnovízió mentette meg. A társadalom modern kaptárakká alakult. A polgárok apró szobákban élik le az életüket, ahonnan sohasem mozdulnak ki.

Automatizált táplálás, automatizált tisztántartás és automatizált egészségügy. Mindez tizenkét köbméteren.

A hipnoták munkájukat nem személyesen, hanem távvezérelt robotokon keresztül vagy valamelyik virtuális világban végzik el, amiért virtuális pénzt kapnak, ami annyiféle, ahány árkád, azaz ahány virtuális valóság létezik. A virtuális valóságban minden elképesztően olcsó. Az átlagembernek lehet saját szigete, a gazdagabbaknak akár saját bolygórendszere, a leggazdagabbaknak saját árkádja.

Minden árkád egyedi. Saját fizikai törvények, saját lehetőségek, oda és akkor teleportálsz ahová a jogosultságod vagy a pénztárcád engedi. A központi árkádokat mindenki látogathatja, mindenki szerezhet belőle egy darabot, ha éppen arra vágyik. Utazhat, szórakozhat, kulturálódhat vagy hódolhat bármilyen élvezetnek. Itt senki nem fogja zavarni, azt csinál, amit csak akar.

A polgárok a közösségi árkádokba is szabadon beléphetnek, hogy együtt legyenek polgártársaikkal. Persze itt már szigorú szabályok uralkodnak: ciki, amikor a virtuális semmiben várja ki valaki, hogy a bannolása véget érjen. A szervezeti árkádokban képesítést vagy gyakorlatot lehet szerezni, és a különböző hivatalok is ott működnek.

Na és persze ott vannak a privát árkádok, ahová csak a leggazdagabbak segítségével juthatnak be a szerencsések.

Szürreális tudományos-fantasztikus univerzum, ahol az evolúció új ösvényt jelölt ki az emberiség számára. Disztópia? Utópia? Döntsd el te magad!